2013. december 10., kedd

A Mare Orientale

A Mare Orientale, vagyis Keleti-tenger a nevével ellentétben a Hold Ny-i "szélén" fekszik. Ez a déli szélesség 20-ik és a keleti hosszúság 95-ik foka, ebből következően csak erős Ny-i libráció esetén láthatjuk, mivel területének nagy része a Hold túloldalára esik geometriailag. Ez az amatőrök által eléggé elhanyagolt "tenger" az egyik legérdekesebb és legszebb alakzat a Hold felszínén, s nagy pontossággal csak űrszondákkal vizsgálható. Hazai archívumunkban nagyon kevés észlelés található erről az alakzatról!

Keleti-tenger és a Nyugati félgömb
A Mare Orientale elnevezés Julius Franz német csillagászhoz köthető, aki az 1906-os Der Mond című könyvében említi először ezen a néven a Hold keleti peremén látszó mare-területeit. Abban az időben még a holdtérképek tájolása megegyezett a csillagtérképekével, tehát a K-re néző félgömb volt a keleti a Ny-ra néző a nyugati. Az 1950-60-as években azonban komoly kilátások nyíltak a majdani emberes holdexpedíciók megvalósítására, így logikusnak tűnt hogy a Hold tájolása egyezzék a földivel. 1961-ben az IAU határozatban rögzítette az új tájolási rendszert melynek értelmében a K-Ny felcserélődött a holdtérképeken. A Mare Orientale valódi természetének felfedezése is 1961-ben történt, a holdkutatás aranykorában.

A Keleti-tenger egy gigantikus, 930 km átmérőjű alakzat. A becsapódási medencék közül a legfiatalabb. A "mare" megnevezés valójában koncentrikus gyűrűk sorozatából álló becsapódási szerkezetnek csak a belső, lávával feltöltött részére vonatkozik. A gyűrűket, pontosabban azok egy részét megtalálhatjuk a legrégebbi szerzők munkáiban is, de a holdperemhez való közelségük miatt 1961-ig nagy volt a bizonytalanság.A legkülső gyűrű neve Montes Cordillera, és az 1837-ben kiadott Beer-Madler-féle holdtérképen tüntették fel először. Ettől a vonulattól befelé haladva a Montes Rook-kal találkozunk. Ezt a hegységet )gyűrű) elsőként Johann Schröter német csillagász írta le, 1788. augusztus 27-én. Ő két csúcsot észlelt és ezeket nevezte el Lawrace Rook, XVII. századi angol csillagászról. A Lunar Orbiter 4 által készített felvételek tanulmányozása után kiderült, hogy a Mare Orientalét három koncentrikus gyűrű veszi körül, ezért 1974-től a Rook hegységből kettő lett: a belső és a külső Rook-hegység. Az alábbi táblázatban a koncentrikus gyűrűk nevei és méretei szerepelnek:

Montes Cordillera                                  930km
Külső Montes Rook                               620km
Belső Montes Rook                                480km
Névtelen (Orientale pereme)                 320km

Az Orientale-medence felfedezése kulcsot jelentett a geológusok kezében a holdmedencék keletkezésének megértésében. Nagy szerencse hogy a medencét csak kis részben öntötte el a láva, így tisztán tanulmányozható a szerkezete.  Az egyik legérdekesebb felésmerés Jay Melosh nevéhez köthető. Bonyolult matematikai számításokkal alátámasztott elméletet dolgozott ki a becsapódásos medencék kialakulására. Melosh elméletében a legbelső gyűrű a tulajdonképpeni kráter. A külső, gyűrűk pedig gyakorlatilag "befagyott" hullámok, a tóba ejtett kavicsal létrehozott hullámokhoz hasonlóan.Csak érdekességképpen említjük hogy Hédervári Péter - kiváló holdkutatónk - 1970-es kiadású "A Hold - és meghódítása" című könyvében tallaszoidnak tartja a Mare Orientale-t. A tallaszoidokról úgy tartja hogy belső erők hozták létre őket.

A földi távcsöves megfigyelések és a Galileo űrszonda mérései feltárták az Orientale-medence anyagi összetételét. Eszerint a belső Rook-hegység anyaga ugyanaz az anortozit ami a Hold felső kérgét alkotja, viszont a Cordillera hegységen túl kidobott anyag noritos anortozit, ami 35-50km-es mélységből származik. Az eredeti kráter nem volt oly hatalmas mint azt gondolnánk, s határát valamelyik belső gyűrű jelenti. A medence kb 60km-el fekszik az átlag szint alatt és az űrszondás mérések itt is kimutatták a mascon (mass concentration) jelenlétét a legtöbb medencéhez hasonlóan.
A bazaltos láva nem csak a medence belsejét öntötte el hanem kisebb foltokban imitt-amott is előfordul. A
Cordillera és a Külső Rook között az Orientale középpontjától ÉK-re található a Lacus Autumni. A másik bazaltos kis "tó" a Lacus Veris, mely közel 90 fokos ívet rajzol az Orientale medence gyűrűi között. A medence belsejében két jókora kráter fekszik; a Kopff és a Maunder. Az utóbbi bár kisebb méretű (42km) de szerencsésebb helyzetének köszönhetően könnyebben észlelhető.
Nem árt tudnunk hogy túl a librációs zónán - immár valóban a túloldalon - fekszik a Fényi-kráter.

Görgei Zoltán cikke, Meteor folyóirat 2011/5 szám 28-32 oldal

2013. május 21., kedd

Szaturnusz 2013-05-20

Az idei oppozíció alkalmával most először vizsgálom ezt az óriásbolygót. Sajnos a koránkelések miatt nem tudtam sokáig fent maradni sohasem...

Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor

A 140-es távcsővel vizsgálva a Szaturnusz nem csak egy bolygó - inkább úgy fogalmaznék hogy ez a gázóriás a holdjaival inkább egy külön kis naprendszerecskét alkot. De ne szaladjunk ennyire előre!
140X-es nagyítással a bolygókorong három jól elkülönülő részre oszlik; az Északi 1/3-a sötétebb valamivel mint az égitest másik 2/3-a és ezt a két "féltekét" egy markáns sáv választja el egymástól. Ez a vaskos felhősáv már az észlelés legelején feltűnő volt. A felhőzeten egyéb látnivalót én nem vettem észre - mondjuk a Szaturnuszon nincs is olyan sok vihargóc mint pl. a Jupiteren.
A gyűrűk viszont annál érdekesebb látványt nyújtanak; életemben először láttam ennyire stabilan a Cassini-rést, bár a seeing nem volt a legjobbnak mondható. a gyűrű belső részei kissé halványabbak voltak.
Végül de nem utolsó sorban jöjjön a holdrendszer! Égészen elképesztő módon 5 db holdat sikerült kihámoznom a bolygó fényözönéből! A Titan már 35X-es nagyítással, sőt 10X50-es binokulárral is jól megfigyelhető. A másik négyet viszont most láttam életemben először pedig mindegyik maximális fényereje 12 magnitúdó felett van (így elméletileg nagy nagyítással elérhetőek lettek volna eddig is) A Dione, Tethys és a Rhea a bolygó közelében voltak és csak akkor látszottak mikor a Szaturnusz kiment az LM-ből. A legtávolabbi és leghalványabb a Iapetus volt.
Egyelőre bolygóészlelés szempontjából még kezdő vagyok; a felszíni részletekhez még nem szokott hozzá a szemem; ugyanis nagyon kis kontrasztkülönbségeket kell észrevenni!

2013. május 20., hétfő

Vénusz 2013-05-20 (narancs szűrővel)

Újból nappali Vénusz észlelésre adtam a fejem és rövid keresgélés után rá is akadtam a bolygóra. Nem titkolom a Merkúrt is meg akartam keresni de ez nappal nem ment ma! Először rajzoltam bolygót szűrővel, méghozzá egy GSO narancsszínű szűrőt használtam. A bolygót magát is ezzel kerestem meg mert látni akartam hogy mennyit segít nappal. Nem csalódtam; sokkal kontrasztosabb volt a bolygó a nappali égen, ráadásul a vörös fény nem is irritálta annyira a szememet mint a ragyogó kékség!
A bolygón 140X-es nagyítással rövid szemlélődés után nagyon sok részletet láttam; megdöbbentem a szűrővel mennyire könnyebben kirajzolódnak a felhőalakzatok a Vénusz légkörében! A bolygón két nagyobb sötét alakzatot láttam, valamint a felhőzet sávozottsága is érzékelhetővé vált, ezen kívül az északi félteke sötét foltja és az árnyékhatár találkozásánál egy terminátor anomáliát is észrevettem. Egy nagyon kis csorbulás volt ott!
Készítettem a látottakról egy digitális rajzot; a valóságban a kontrasztok azért nem voltak ennyire erősek!

2013. május 18., szombat

Vénusz 2013-05-18 (telivénusz észlelés)

Észlelő: Cseh Viktor
Észlelés helye: Nagyvarsány

A Vénusz 2013-as láthatóságának elején járunk és sikerült végre nekem is távcsővégre kapni belső bolygószomszédunkat. Kb. 10-11 fokra távolodott már el a Naptól, és gyakorlatilag "telivénuszt" észlelhetünk a következő hetekben. A korong mérete nagyon pici, úgy 10 ívmásodperc körüli.
Az észlelés elején felhők nehezítették a megfigyelést bár biztos voltam benne hogy megtalálom a bolygót; egyrészt mert nagyon szépen kitisztult a levegő, másrészt pedig már binoklival esténként többször láttam a horizonton.
Meg is találtam és 140X-es nagyításra kapcsoltam. Meglepetésemre a majdnem kör alakú korongon két kis folt is mutatkozott. A markánsabb és kisebb folt fent az északi féltekén, a másik halványabb hasadás pedig a bolygó déli féltekéjén húzódott szépen és eléggé hosszan. Ez a sáv nagyjából átérte körülbelül a korong felét! Egyéb részletet nem láttam, a bolygó fázisát olyan  92-95°közé teszem.

2013. május 13., hétfő

2013.05.11. - 42h 01m-es holdsarló észlelése

11-én egy egy esti holdsarlóhoz lehetett szerencsénk - éppen három nappal azután miután a hajnali sarlót láthattuk. Ez a holdsarló is az idősebbekhez tartozik! 18:30UT-kor amikor először megpillantottam akkor volt 42 óra 01 perces.
Az este folyamán legelőször a Vénuszt sikerült megkeresem és így  ennek egy újabb láthatósági szakaszába léptünk; a Vénusz nagyon szépen ragyogott a horizonton.
Miután a Vénuszt megcsodáltam átsiklottam a Holdnak megfelelő helyre és hamar meg is találtam a vékony sarlót; egészen hosszú volt;legalább 150-160 fokos és a 15X70-es binokulár igen sok peremközeli krátert megmutatott! A sarló fényessége nem volt egyenletes; sötétebb és világosabb területek váltakoztak rajta; a legfényesebb része a D-i félgömbön volt látható.
Hamuszürke fényt nem láttam, mivel csak 20 percig figyeltem a sarlót az égen! Minden esetre nagyon szép volt!

2013.05.08. - 45h 39m-es holdsarló észlelése

Ezen a májusi hajnalon egy "öregebb" holdsarlóval próbálkoztam meg. 04:50-kor láttam meg távcsővel majd szabad szemmel. Biztosan látható lett volna hamarabb is de igazából nem siettem, mert hajnalban mindig az utolsó megpillantás időpontja a lényeges!
A sarló 04:50-kor kb 100-110 fok hosszú volt és eléggé sápadt fényű; már egészen magasan járt s semmiféle felszíni részlet nem jött elő a 15X70-es binokulárral sem. Hamuszürke fényt nem láttam.

2013. május 9., csütörtök

Bootes-Corvus szabad szemmel

Észlelő: Cseh Viktor
Műszer: szabad szem
Dátum/Idő: 2013-05-09

Május 9-én kedvet kaptam hozzá hogy szabad szemmel rajzoljak valamit; neki is veselkedtem két csillagképnek - egy kicsinek és egy nagynak. Utánanéztem hogy ezekben a csillagképekben mely csillagoknak van nevük és meglepően sokat találtam arab névvel.

BOOTES - Ökörhajcsár
Legfényesebb csillaga a narancssárgás Arcturus mely 0,2 magnitúdós fénnyel ragyog ránk, nevének jelentése:
"medve" "virrasztó". A csillagképnek 22 csillagát sikerült megpillantani és pontosan berajzolni. Az ég átlátszósága nem volt túl jó maximum3-ra saccolom.

CORVUS - Holló
Ez a kicsiny ám feltűnő csillagkép a Szűztől déli irányban látható.  Ilyenkor tavasszal esténként igen meghatározó látvány a D-i horizonthoz közel; négy kb egyenlő fényességű csillagát mindenki könnyen azonosíthatja - mivel egy eléggé "üres" égterületen található! Legfényesebb csillaga a 2,5 magnitúdós Geinah, nevének jelentése: "a holló jobb széle/válla"

2013. április 20., szombat

2013.04.17. - Melotte 31

LM rajz átmérő: 4,5°
Objektum: Melotte 31
Koordináták: 05h19m  +33°25'
Dátum: 2014-04-17
Időpont: 18:20UT
Műszer: 15X70 Scopium binokulár
Nagyítás: 15X
Légkör: S-3 T-4 (holdfény)
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás:
A folyamatosan növekvő holdfázis kissé hátráltatta a megfigyelést ám mégis belevágtam; már gyakorlatilag 2 hónapja nem mély-egeztem és ráadásul rettentő szép időszak ez. Csodás átlátszóság, kellemes hőmérséklet...
A Szekeresben lévő szép binokuláros nyílthalmazt a Melotte 31-et néztem ki; mérete olyan 2,5-3 fok körüli és szép fényes csillagokat tartalmaz, alakja eléggé szabálytalan, elnyúlt. A középpontjától K-re egy sokkal távolabbi és halványabb nyílthalmaz az NGC 1893 csillagai pislákolnak; kis grízes ködösségként érzékelhető a csillagmezőben. A Holdfény ellenére rengetek a csillag az LM-ben és a halványabbakat igazából be sem rajzoltam mert több száz pöttyöt kellene akkor papírra vetnem.

2013. április 16., kedd

2013.04.14. - Hold Jupiter együttállás

Dátum: 2013 április 14. vasárnap
Idő: 18:30UT
Megfigyelő: Cseh Viktor
Észlelés helye: Nagyvarsány
Távcső: 15X70 Scopium binokulár

Leírás:
Teljesen véletlenül figyeltem fel erre az együttállásra. Az elmúlt hetek csapadékos rossz időjárása miatt már régen észleltem.
A Hold úgy 3 fokra lehetett D-DNy-ra a Jupitertől. A hamuszürke fény rettentően erős volt és egy halvány csillagot a Hold el is fedett útja során, valamint egy műhold is átszáguldott a látómezőn pont a Hold előtt. A Jupiternek két holdját láttam, valamint a Hold sötét oldalán is sok alakzatot azonosítottam.
Gyönyörű csillagos égbolt fogadott ezen a vasárnapi estén; Az Orion, Nagy kutya, Bika már éppen nyugodni készülnek a még világos ám kristálytiszta horizonton. A Szíriusz mint ragyogó ékkő araszol DNy-on... Az együttállást figyelve számos mély-ég objektumot megcsodáltam; M47-46 párosa, M93, Cr 69, az M45 és a Hyadok világos égen különösen szép volt.
Néhány kisebb felhőpamacs úszkált az égen amelyek inkább hangulatfokozók voltak mint zavaróak! A hőmérséklet is nagyon kellemes, enyhe volt.

2013. március 18., hétfő

2013.03.17. - PANSTARRS

Az üstökös nyomon követése tovább folytatódik...

Észlelő: Cseh Viktor
Észlelőhely: Kisvarsány vasútállomás
Dátum: 2013-03-17
Idő: 17:49UT
Távcső: 15X70 Scopium binokulár
Légköri kondíciók: Jó átlátszóság, a horizonton fátyolfelhők

Sütő János amatőrcsillagász barátommal vágtunk neki ezen az estén az üstökös megkeresésének két távcsővel; ő egy 76/900-as Newtonnal én pedig egy 15X70-es binokulárral. Nagyon hamar megtaláltuk s szinte egészen addig követtük amíg elmerült a horizont nehéz, hideg levegőjében. A Newton nagyobb nagyítással sokkal finomabb részleteket felfedett mint a binokli. Azt hiszem a következő estén már én is bevetem a nagyobbik távcsövemet!
A PANSTARRS közelében két csillag is feltűnt amelyek remekül kiegészítették a látványt; bár az üstökös már halványodott - egészen jól észrevehetően - de még mindig bő 50 ívperc hosszú csóvát lehet látni vizuálisan!

2013. március 17., vasárnap

2013.03.16 - PANSTARRS with graphite

Tegnap esti észlelésemet kiegészítve, készítettem egy ceruzarajzot is a vázlat alapján. Szabad kézzel az intenzitások, ívek a csóvában sokkal jobban érzékeltethetőek, és könnyebben megalkothatóak. Utólag invertáltam és kapott egy kis "égfestést" hogy jobban hasonlítson a vizuális látványhoz.

2013. március 16., szombat

2013.03.16. - PANSTARRS újra

Észlelő: Cseh Viktor
Észlelőhely: Nagyvarsány
Dátum: 2013-03-16
Idő: 17:46UT
Távcső: 15X70 Scopium binokulár
Légköri kondíciók: igen tiszta levegő, mélykék égbolt, kisebb felhőtömbök a Ny-i horizonton

Az észlelés leírása

Végre a borzalmas - jobban mondva katasztrofális időjárás - után tiszta az égbolt; napközben verőfényes napsütés és a két nappal ezelőtti jégviharnak már semmi nyoma.
Ma esti észlelőhelyem a kertünk vége volt ahonnan eléggé sokáig kerestem az üstököst. 17:10UT-kor megláttam egy fényes csillagot a 15X70-es binokulár látómezejében melyről nem tudtam hogy melyik is az; utóbb kiderült hogy talán a gamma Peg volt, és igen fényesnek látszótt! Az észlelés első 15 perce után már kezdtem fáradni és mérges lenni hogy még mindig nem látom az üstököst, pedig semmi sem takarja és az átlátszóság is kiváló. Ebből kifolyólag már-már hallucináltam is és mindenfelé "csóvákat" láttam. Kis pihenő következett...
17:27UT-kor aztán megpillantottam az üstököst kb 11°magasan;egyszerűen döbbenetes látvány fogadott. 40 ívperces csóva melyben ott volt a rendkívül fényes mag. A mag fényessége legalább 2 magnitúdó lehetett mert a 2,8 magnis gamma Peg-től - mellyel összehasonlítottam - jóval fényesebb volt. Ekkor a csóva kb. 10-15 fokos szöget zárt be a horizont felezőmerőlegesével. A színe ekkor fehéres volt nagyon pici sárgával.
17:46UT kor készítettem egy vázlatot a látómezőről (mely alapján a digitális rajz készült)! Ekkor bontakozott ki legjobban a csóva amelyet én 1-1,2° hosszúnak saccoltam. Vizuálisan ez nagyon jónak számít annak ismeretében hogy csak a horizont közeli, világos égen figyelhető meg az égitest! A csóva végétől majd egy fokra egy halvány csillag világit, és néha bevillan még itt ott egy-egy csillag de ezek bizonytalanul láthatóak; lehet hogy csak a szemem fárad!
18:00UT-kor már egészen alacsonyan van, és egykét horizont közeli felhő között bujkál; de még mindig nagyon feltűnő és a csóva is kitűnően látható!

Az észlelés közben többször is megpróbáltam szabad szemmel megpillantani ám ez nem sikerült; így hát eddig nem tudom rá azt mondani hogy szabadszemes üstökös!

2013. március 11., hétfő

2013.03.11 - PANSTARRS üstökös Nagyvarsányból

"Megérkezett!" - immár valóban láthatóvá vált a magyarországi észlelők számára is az idei év első látványos égi vándora. A poros, rossz átlátszóságú horizont ellenére sikeresen megtaláltam a kométát!

Észlelő: Cseh Viktor
Észlelőhely: Nagyvarsány
Dátum: 2013-03-11
Idő: 17:16UT
Távcső: 15X70 Scopium binokulár
Légköri kondíciók: erősen felhős, fátyolfelhős horizont tele kondenzcsíkokkal

Az észlelés leírása

A munkahelyen egész nap azon izgultam vajon kitart-e a jó idő; sajnos délutánra már felhők gyülekeztek s már-már azon gondolkodtam elhalasztom az észlelést. Hazaérve aztán mégis nekivágtam a vadászatnak; 16:30UT-kor kitelepültem a kert végébe és pásztáztam az eget az új óriásbinokulárommal. A távcső nagyon jól teljesített; a horizonton közlekedő repülőket igen szépen megmutatta, s a felhők szálas, boglyas szerkezetét is kíméletlenül elemeire szedte... Ám az égi vándor még sehol.
Közel fél óra kínszenvedés után úgy döntöttem elmegyek valahová ahonnan legalább a horizont tiszta részét jól be lehet látni; ott kapom el az égitestet. Sokáig tekertem a biciklivel mire megállapodtam a község temetője közelében - el tudom képzelni hogy akik láttak valószínűleg bolondnak néztek: "Miért megy ez sötétedéskor a temető felé?". De sebaj! Mások véleményénél fontosabb az észlelés öröme! Amúgy sem vagyok nyúlszívű.
Amint kiértem, kipakoltam és elkezdtem a horizontot pásztázni. Az első percekben már feltűnt hogy mezőn körülöttem valamiféle állatok vannak. Nem tudom mik lehettek csak a hangjukat hallottam néha; talán kutya, nyúl esetleg fácán...ilyesmik.Hosszú, fáradtságos percek után, a  nagy "MEGVAN" pillanat 18:16-kor azaz 17:16UT-kor érkezett el! Ekkor láttam meg a látómezőben egy csillagszerű valamit. Először arra gondoltam hogy a Merkúrt látom, de nem...ennek csóvája van! Igen ez a PANSTARRS üstökös!
Megállapítottam hogy sokkal szebb lenne ha olyan idő lenne mint délelőtt; akkor nagyon tiszta volt az égbolt.
A piciny tökmag alakú nucleus-t egy halvány kóma vette körül melyből egy határozott és hosszú, valamint egy rövidebb halványabb kis csóva nyúlt ki. Az üstökös hossza úgy 30-45 ívperc lehetett - sokszor felhők kúsztak elé ezért nehéz volt méretet becsülni!
17:20 UT-kor már alig 2-2,5 fok magasan látszott, és a távcső kicsiny csepp alakúnak mutatta, mely nagyjából 10-15 ívperc méretű. Már halványabb és sárgásabb a színe; dolgozik a poros légkör!
17:28 UT-kor végleg elvesztettem mert egy nagy felhő kúszott be elé; az ezt megelőző pillanatokban már nagyon nehezen látszott s a pici csóváját csak elfordított látással lehetett érzékelni...

Nagyon szép este volt, méltó befejezése a napnak...

2013. március 2., szombat

M93 és környéke - 2013-02-27

LM rajz átmérő: 6°
Objektum: M93 és NGC2467 nyílthalmazok
Koordináták: 7h59m -24°50'
Dátum: 2013-02-27
Időpont: 20:00UT
Műszer: 10X50 binokulár
Nagyítás: 10X
Légkör: S-3  T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás: Az egyik kedvenc csillagképem a Puppis így hát binokulárral sokat szoktam nézelődni errefelé. Február 27.-én este nagyon szép tiszta ég volt így hát ráállítottam a kis binoklimat a 7 Pup-ra mely szabad szemmel is feltűnő volt.
A 6 fokos látómezőben nagyon sok csillag látszott, bár Vásárosnamény fényburája kissé éreztette a hatását. A 7 Puppis egy nagyon szép kettőscsillag; a fényesebbik tag narancsos, míg a halványabb zöldesféle színűnek tűnt nekem.
A szép kettőstől ÉNy-ra található a gyönyörű M93, az égbolt szerintem egyik legszebb halmaza. A fél fokos foltocskában hemzsegnek a csillagok; sok pici tűszúrásnyi, és kis láncokba rendeződnek. A 7Pup tól D-re még egy szép ködpamacsot sikerült megfigyelnem; az NGC2467-et. Az a sokkal távolabbi halmaz egy csillagsor Ny-i végében ül, és a felületén egy nagyon halvány csillagocska látható.
A csillagmezők errefelé nagyon szépek; éppen az M93 mellett húzódik a galaktikus egyenlítő! Nekem a CMa-Pup határvidék a legkedvesebb mély-ég lelőhelyem!

2013. február 16., szombat

2013.02.15 - 2012 DA14 sikeres észlelése

Az év nagy csillagászati eseménye volt ez, melyre sok helyen felhívták a figyelmet, s melynek izgalmasságát még tovább növelte a tegnapi napon Cseljabinszk mellett becsapódó meteorit. Azt hiszem sokáig meg fogják emlegetni a mai napot, bár nem biztos hogy sokan azért mert látták a 40-50 méteres kisbolygót...

Pár szóban az égitestről: A 2012 DA14 egy Föld-közeli aszteroida, melynek átmérője kb. 50 méter. Nevezetességét az adja, hogy közelebb volt a Földhöz, mint a Föld körül keringő, geostacionárius pályán lévő műholdak, amik a felszín felett 35 800 km távolságban vannak. Az űrbéli szikladarab legkisebb becsült távolsága 27 700 km a felszín felett (34 100 km a Föld középpontjától), 2013. február 15-én 19:25 UTC-kor, becsült tömege 130 000 tonna.
Az aszteroidát 2012. február 23-án fedezte fel az OAM Obszervatórium (La Sagra, Spanyolország).
Ekkora méretű égitestből becslések szerint mintegy 500 000 található a Naprendszerben, aminek nagyjából 1%-áról van tudomásunk.
 A 2013-as áthaladás során a Föld közelsége miatt az aszteroida pályája módosult, keringési ideje 368 napról lecsökkent 317 napra, csillagászati besorolása is módosult, az eddigi Apollo osztály helyett Aten osztályba került.

AZ ÉSZLELÉS

Észlelő: Cseh Viktor, Cseh Tamás
Műszerek: 10X50 binokulár, 140/880 Newton+25mm Barium okulár (35X)
Észlelőhely: Nagyvarsány, Szabolcs-Szatmár-Bereg

Már a munkahelyemen felvázoltam kollégáimnak az érdekes eseményt és ennek váradalmában bicikliztem hazafelé; kb. 17:10-re értem haza. Ekkor a Ny-i horizont teljesen tiszta volt de felettünk igen vastag felhőréteg helyezkedett el. Nagy esélyt láttam hogy annyi - az időjárás szeszélye miatt - elmulasztott égi esemény után (Vénusz átv., a legutóbbi két részleges napfogyatkozás, stb.) ma végre egy igazán jelentős dolgot figyelhetek meg. Ám a lelkesedésem hamar alábbhagyott amint figyeltem az előrejelzéseket, műholdképeket és az ég állapotát.
20 órára alig lehetett látni a Holdat és néha a Jupiter kandikált ki a felhők közül...Ugyan ezt láttam 21-ig és akkor mindent feladva bementem TV-t nézni; "Vége! Ennyi volt! Kampec!"
A lelkiismeretem azonban nem hagyott nyugodni: tanulva a legutóbbi sikeres holdsarló vadászatom példájából mégis kipakoltam mindent: binkulár állvánnyal, térképek, lámpa, asztal, szék a 140/880-as dobson a legnagyobb LM-et adó okulárral...

20:20UT-ra (mostantól UT-ban az időadatok) egészen elképesztő módon a felhők eloszlottak bár az átlátszóság borzalmas, csupán 2-es ha volt. Éppen hogy látni lehetett a Holdon kívül a Jupitert, Szíriuszt, Procyont, Capellát meg még egy-két fénypontot. A koordináták alapján belekezdtem a keresésbe!!!
Nagyon féltem mert ekkor az előrejelzett fényesség valahol 7,7-8,0 magnitúdó között kóválygott ami miatt nem voltam abban biztos, hogy ilyen égen megtalálom. Ostoba módon először az UMa hátsó lábánál kerestem a kisbolygót, aztán rájöttem hogy az izgalom elvette az eszem, mert az időadatok UT-ban (világidő) vannak, így átsiklottam a Leo-ba (Oroszlán csillagkép).
Hosszú percekig nézelődtem de semmi. Ekkor bementem és a Sárneczky Krisztián által (ez úton is köszönöm a koordinátákat) Csillagvároson leközölt koordinátákat kinyomtattam és húztam vissza ki. Ekkor jöttem rá igazán, hogy milyen elképesztő sebességgel mozog: alig győztem az Égabroszban megkeresni a helyeket ahol keresgélnem kell.
20:35UT-ra az átlátszóság már 3-ra javult és biztos voltam benne hogy megpillanthatom az égitestet, és nem én leszek megint az, aki nem látott semmit!
A "Heuréka" pillanata 20:39UT-kor jött el amikor is Canes Venaticiben (Vadászebek csillagkép) egészen pontosan az STF 1632 jelű kettőscsillagtól K-re valami megmoccant. Az első pillanatokban értelmezhetetlen volt számomra, hogy valamelyik csillag elmozdult az LM-ben, de nem tudtam melyik. 2 perc múlva végre megörülhettem mert minden kétséget kizáróan azonosítottam a kisbolygót; "Megvan a 2012 DA14!!!" Ekkor elfordított látással biztosan láttam a kisbolygót és már 5 mp alatt megfigyelhető volt az elmozdulás a 10X50-es binokulár látómezejében. Ekkor kezdtem el követni bár tudtam: előbb utóbb a 14T-vel is el kell csípnem mert annyira elhalványul hogy a binokulárral nem fogom már látni
20:47UT  - A kisbolygó éppen a 4 CVn-től Ny-ra halad el, keresztül egy kisebb csillagcsoporton; bár itt nem feltűnő az olvasók számára, de ha hiszik ha nem folyamatosan küzdeni kellett azzal hogy azonosítsam a csillagkörnyezetet a gyors mozgás miatt. Pár perc múltán már az Ursa Maior (Nagy medve avagy Göncölszekér) csillagképben száguldott a kis űrbéli szikladarab.
21:59UT - A látványos földsúrló éppen az M106-tól egy fokra K-re húz el! Remélem fotózott is valaki mert ez rettentő szép együttállás volt! És ekkor egy óvatlan pillanatban elvesztettem a 2012 DA14-t! Már nagyon halvány volt ezt megelőzően is, jóval a 8 magnitúdó alatt... No de sebaj; vannak koordináták és kint van a 140-es Newtonom!
A koordináták alapján tudtam hogy 21:10UT-kor fog elhaladni egy kisebb csillagcsoport mellett az CVn-ben; 5-7 CVn csillagok mellett/között, majd meglátjuk. Ide ráállítottam 35X-es nagyítással a távcsövet és ahogy az írva vagyon 21:10UT-kor az 1,5°-os LM-ben meg is találtam a szökevényt: Most még jobban látszott a mozgása!
21:21UT-re az ég rettentően tiszta lett, az átlátszóságot 4-re tippeltem!
21:24UT-kor az egyik legszebb pillanat következett a követés folyamán, mikor a 73 UMa-t szinte súrolva, érintette a 2012 DA14 jelű kisbolygó. Már jól láthatóan lassult és halványodott a kezdetektől fogva de a nagy távcsővel a mozgása sokkal jobban kivehető volt.
21:34UT - 74 és a 75 UMa-tólNy-ra húzott el a kisbolygó, és a közelben ott volt az M40 jelű kettőscsillag is! Nagyszerű látvány!
21:39UT - Már sokat halványodott és lelassult; már távolodik...
21:49UT - egy egészen kietlen területre ért ahol alig látni csillagot; a térkép alapján ez már a Draco határvidékének közeledtét jelzi.
22:00UT - Most már a Draco-ban jár az égi vándor melytől itt vettem búcsút elgondolkodva azon hogy vajon látom/látjuk-e legközelebb. És ha igen akkor vajon milyen lesz a Föld nevű bolygó amikor visszatér.

"Viszlát 2012 DA14! Örültem hogy találkoztunk!"

Amikor bementem a számítógép elé, csak remélni tudtam hogy még sokan szerencsével jártak, ám lehengoló volt a "közhangulat" amit nem is csodálok: Az ország egész területe felhős volt csupán itt keletkezett egy lyuk az égen amin nem győzök csodálkozni.
Úgy látszik imáim meghallgattattak és a Jó Isten megengedte hogy meglássam eme ritka eseményt, amiért nagyon hálás vagyok Neki!

2013. január 21., hétfő

M47 open cluster 2011-04-01

LM rajz átmérő: 1,5°
Objektum: M47 nyílthalmaz
Koordináták: 07h36m -14°30'
Dátum: 2011-04-01
Időpont: 17:42UT
Műszer: 80/900 refraktor
Nagyítás: 35X
Légkör: T-4   S-2
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás:
Gyönyörű látvány már az én kis refraktoromban is! Fényesebb csillagainak elhelyezkedése engem minduntalan a Nyilas csillagképre emlékeztet! Kb. 40 ívpercre északkeletre az M47-től található az NGC2423 mely szintén egy nyílthalmaz.
35X, M47: Csillagai egy jól körbehatárolt 20-25'-es területen szabálytalanul oszlanak el. 7 csillag uralja a halmazt. Szép a középpontjában lévő fényes kettős csillag!
35X, NGC2423: Kis ködös foltocska, melyben pár csillag dereng. 90X-es nagyítással kb. 7-10 csillagot láttam benne.

2013. január 12., szombat

20130112 - 19h47m-es holdsarló észlelése

Azt mondják \"Minden jó ha a vége jó\"...

...nos erre a januári szombatra ez a mondás tökéletesen igaz! Amilyen szerencsétlenül indult a nap, olyannyira örömteli véget ért. Az időjárás egész nap rossz volt (felhős, alig látszott a Nap), s már-már feladtam a 20 óra körüli sarló megfigyelésének reményét, mikor mégis makacsul kipakoltam mindent; lesz ami lesz, én akkor is beletávcsövezek a horizontba, és bizony ma este megdöntöm a saját holdsarló-rekordomat.
Felhőhelyzet az észlelés megkezdésekor. Jól látható a felhősáv, mely egyre lejjebb húzódott, elvonult a horizontról.

Egy figyelmeztető levél 2013 aznapról a Leonidák levelezőlistán...

 
Délután 15:50 KözEI-kor lepakoltam a kertbe, eltakarítottam a havat egy kis helyen, és elkezdtem figyelni az eget. A nap még ugyan fent volt de a Ny-i látóhatáron lévő felhők eltakarták. Kicsit később azt vettem észre, hogy csodák csodájára a felhők elvonulnak, s 16 órára már csak pár cirrusz úszkált az égen. A DK-i égbolt alsó 4-5 fokos területén ekkor még ott voltak azok a felhők, melyek addig az egész eget befedték. A havas táj nagyon szép volt, s ahogy egyre lejjebb ment a Nap, egyre hűvösebb lett. A hőmérő az észlelés végére -8°C-ot mutatott, bár ennek ellenére nem fáztam az izgalmas észlelés közben. Binokulárommal nézelődve az égen eszembe jutott a mobiltelefonomon lévő egyszerű kis alkalmazás a \"Mobile Sky Chart\", amely most nagyon jó szolgálatot tett; a Hold azimutális kordinátáit megadta percről percre. Így folyamatosan tudtam, hogy hol kell keresnem a Holdat. 
A holdsarló helyzete az első megpillantáskor - Stellarium

Bõ 30 perc keresgélés után egyszer csak - teljesen hirtelen s váratlanul - a látómezőben megpillantottam a hajszálvékony tünékeny sarlót; ott lebegett cirruszokkal körülölelve, s el sem hittem hogy végre megvan. Gyorsan az órámra néztem: \"Aszongya 16:18\" - \"Juhúúúúúúúúúúú!\" - Hangzott az örömujjongás...  Nagyon-nagyon jó érzés volt meglelni ezt a vékony kis holdsarlót. A látvány pedig egyszerűen gyönyörű volt! Ilyen hajszálvékony holdat még sosem láttam. Fel is merült bennem, hogy ha ez ilyen elképesztően vékony, akkor vajon milyen látvány lehet egy 15 órás holdsarló?! Vagy a hazai távcsöves rekord, a Gyenizse Péterék által megfigyelt 13 óra 20 perces?! Ezért szeretem a holdsarlóvadászatot! A megpillantásakor a sarlóból kb. egy 100° -os ívdarab látszott, mely szakadozott volt, s egy ház kéményéből feláramló hőbuborék, játszadozott a sarló ívével. Ennek ellenére a kristálytiszta átlátszóságú januári égen a vékony holdsarló pengeélesen rajzolódott ki.

Kicsivel később 16:25-kor a sarló már 130°-os nagyságúra nyúlott és kezdtek feltűnni bizonyos felületi alakzatok, melyekről később még szó lesz. 2 fényesebb és 3 sötétebb alakzat mutatkozott amint azt a digitális rajz is mutatja. - Az ég ekkor nagyon szép tiszta volt, s már szabad szemmel is látható volt a Hold! A kertünkből DNy felé tekintve látszottak a szomszéd telkek fái, a templomtornyok és ezek felett lebegett a Hold a narancsos-zöldes égaljon, mely fentebb már mélykék volt. 

A holdsarló távcsöves látványa - GIMP
Öt perccel később 16:35-kor a Holdon még további részletek tűntek elő, pedig csak egy 10X50-es binoklival támadom; mintha kráterfalak árnyékának szövedéke hálózná be a fényes D-i részt! Ekkor a sarló felezőmerőlegese kb. 75-80°-os szöget zárt be a horizonttal. Tehát a holdsarló már nagyon-nagyon közel volt a vízszintes helyzethez. Ez olyankor fordul elő, mikor a Hold a naptól sokkal északabbra van az égi koordináta rendszerben. Tehát gyakorlatilag innen nézve a Hold mintegy a Nap \"fölött\" tartózkodott. 

Ahogy telt az idő, elérkezett a 16:35 KözEI - Ekkor egy kicsi felhőpamacs veszélyezteti a sarlót, ám az túléli a harcot, s tovább araszol a délnyugati horizonton, egyre lejjebb az egyre sötétebb égbolton. Ekkor már nagyon szép narancsvörös színűvé vált, s már kezd elmerülni a sűrű, nehéz, hideg, horizontközeli levegőben. Nagyon szép részletek láthatóak rajta. Ez volt az az időpont, mikro megfogtam a távcsövet és a felszerelést és felrohantam a hosszú kertből. Pár perc szaladás után lepakoltam a házunk előtt a járdán, és ott cserkésztem be a Holdat. 16:40-kor megmutattam édesanyámnak és öcsémnek a sarlót az utcai lámpák alól. Ám ekkor egy banális dolog miatt abba is kellett hagyni az észlelést. A fókuszálás lehetetlenné vált ugyanis befagyott a távcsövem! Szó szerint! Nem tudom hogy ez hogyan történhetett (lehet valamilyen kenőanyag volt az oka) de be kellett vinni kiolvasztani...
Persze a Hold ekkor már nagyon-nagyon alacsonyan volt; színe egészen vöröses lett, s alakja érezhetően elkezdett lapulni.

Az egyetlen fennmaradt fotó a holdsarlóról - A binokuláron keresztül telefonnal fotózva


A Holdsarló adatai:

Elsõ megpillantás (KözEI):   Távcsõvel: 16:18 / Szabad szemmel: 16:31
Kora: 19h34m / 19h47m
Magassága a megpillantás idején:  kb. 7° (ívének hossza ekkor 100°)

Amint már említettem, láttam a sarlón olyan alakzatokat amelyeket minden kétséget kizáróan sikerült azonosítanom. A fenti rajzzal és az alábbi térképpel összehasonlítva látható hogy három \"peremtenger\" is jól látható szakadást okozott a sarló ívében. Mégpedig É-ról D-felé haladva: Mare Marginis, Mare Shmydtii és délebbre kissé elterülve a Mare Australe. A Sarló legfényesebb darabkája a Mare Marginis-tõl É-ra lévõ felföldeknek köszönhetõ.

Találtam két mobiltelefonos fotót: az egyik az égbolt állapotát mutatja, a másik magát a holdsarlót.

Így ért hát véget az észlelés: sikerült a vadászat és nagyon örülök neki! Életem legszebb kis részletei közé tartozik ez az óra a 2013. január 12-nek alkonyán. :-)

2013. január 5., szombat

2006.03.30 - 33h 36m-es holdsarló észlelése

A régi emlékek közt bogarászva előkerült egy holdsarló észlelésem mely majdnem a feledés homályába merült. A holdsarló kora egészen pontosan 33h 36m volt, és az akkor készült rövidke leírást közzéteszem itt is:
"Binokulárral találtam meg a sarlót 18:51-kor, körülbelül 15° magasan az esti égen. A felezőmerőlegese 70-75°-os szöget zárt be a horizonttal. A legerősebben a sarló középső része fénylett.
19:02-kor már szabad szemmel is jól kivehető volt, magassága kb 11°. Hamuszürke fény nem látható"


Cseh Viktor

2013. január 2., szerda

Posidonius kráter

Dátum/Idő: 2013-01-02 04:00UT
Holdfázis: 79,9% csökkenő
Colongitudo: 149,9°
Műszerezettség: 140/880T+4mm orthó (220X)

A Posidoniust napnyugta vagy napkelte idején igen érdekes dolog megfigyelni. Én a holdbéli napnyugtakor rajzoltam le és nem volt könnyű dolgom. A 14cm-es Newtonom nagyon részletgazdag képet mutatott és percekre az okulárhoz tapadva figyeltem a krátert. A levegő nagyon nyugodt volt s a kráter töredezett feneke rajzolhatatlannak tűnt elsőre. A rianásrendszer kibogozása volt a legnehezebb feladat, de megannyi kis hegycsúcs és inhomogenitás is tarkítja a felszínt. Ezek miatt döntöttem úgy hogy csak magát a krátert rajzolom, a környezetét pedig nem.
Hogy azért mégse örüljek annyira az idő 15-20 percen belül ismét kedvezőtlenre fordult; fátyolfelhők jöttek az égre és a kontraszt drasztikusan leromlott. Sajnos éppen akkor mikor már a legapróbb részleteket szerettem volna megörökíteni. Az észleléssel ennek ellenére elégedett vagyok.